2011. február 25., péntek

Keresés...

... Indul! Keresem azt a munkát, ami illene hozzám, amiben tudnám kamatoztatni a kreativitásomat. Eddig leginkább ajándékkészítésben, apró üzenetek, könyvek, képek és egyebek gyártásában éltem ki eme tulajdonságomat, illetve festegettem is. Jó lenne valamilyen olyan foglalkozás, amiben a szellemit és a fizikait össze tudnám kapcsolni. Kézzelfogható, de mégsem monoton és unalmas munka. Célt keresek, hogy mivel foglalkozzam. A pszichológia nem biztos, hogy nekem való. Lehet, hogy bőven elég nekem belőle annyi, amennyit az élet rám ragaszt, amennyit a személyes problémáim miatt foglalkozom vele. Szóval várom a tippeket: mivé váljon (a már nem is olyan pici) Dorka?

2011. február 21., hétfő

Múlt

Ma megemlékezés van, ma visszaemlékezés, beszélgetés a "régiekkel". Szép emlékek, szép érzések. Elengedés, megbékélés és tiszta öröm.

Örülök a saját életemnek, hogy ez az enyém.
Örülök az övének, hogy látom, megtalálta az útját és sikerül kiteljesednie. És hogy még mindig nem veszítettük el egymást. Végül. Csak egy időre eltávolodtunk. De megint közeledés. És örülök, hogy még mindig értékeljük egymást, még mindig van kedves szavunk egymáshoz. Egy meleg ölelést küldök Neki.
Örülök a harmadiknak, mert látom, mennyire kitartó, és a nehézségek ellenére megtartotta minden emberségét, kedvességét, jókedvét, szerethetőségét. Még mindig olyan, amilyennek megismertem. A szó legszebb értelmében. A lényege állandó.
Örülök a barátnőimnek, a barátaimnak, hogy velem maradtak.
Örülök egy régmúlt kedvesnek - annak, hogy már nem vele vagyok. Hogy a tehetségét ki tudja bontakoztatni. Sajnálom, hogy más, számomra fontos értéket úgy érzek, elveszített, vagy háttérbe szorított. De örülök, hogy ennek a hiánynak már nem én vagyok az elszenvedője, és hogy időben váltunk el, hogy mindketten megtaláljuk a megfelelőt.
Örülök a mostani szerepemnek. Imádom a Szerelmem, az Egyetlenem. A szüleimet, a testvéreimet, a sógoromat, az egész családot. A várost, ahol élek. A vonatot, ami összeköt. Valahogy most minden összeállt. Mint egy kirakó. Egy estére bepillantást engedett az ég az egészbe. Hogy egésznek láthassam.

Az idei kártyám szerint csak helyet kell adjak az újnak, és az megjelenik. Úgy érzem, itt a hely. Képes vagyok az új befogadására. A tavalyival felégettem az akadályokat, az idei év kifújja a hamvakat. És hamvaiból újjá születik a főnix.

Szeretlek Élet.

Szeretlek Hajnalom.

És milyen fura, hogy több pár is mostanában 9 hónapos... Megszülettek. Megszülettünk.

Díjat kaptam :)

Hát, szerintem még nem nagyon kaptam így díjakat.. úgyhogy ez nagyon meglepett. Nem is hallottam még róla, de jól esett :) Szóval ez egy ilyen blogdíj, azoknak, akiket értékelünk. Van hozzá logó is, íme:

Ezt a díjat Amritától kaptam: http://circaealutetiana.blogspot.com

Az én díjazottaim pedig:

Puding, Timi, az én Drága Gyöngyöm, két bloggal is :D


Panda, aki csodaszépet festett nekem :)


És Aki úgy gondolta, hogy úgy van... a lelkes londonos (csak mert alliterál), és aki még mindig emlékszik bizonyos irodalom tételekre.


Az újramegtalálás tiszteletére:




Még egyszer köszönöm a díjat, és örömmel adom tovább a fent említett kedves blogtársaimnak :)

2011. február 17., csütörtök

Siker!

Lady Chatterley, köszönöm! Sikerült várnom. És elérkezett az, amire vártam. Sikerült!!! Jippííí!! :)) És bár féltem, hogy egy hasonló probléma megint ugyanúgy rosszul fog végződni, de nem.. ez olyan jó érzéssel tölt el. Túlléptem valamin. És akkor sem én voltam a rossz. Csak nem a megfelelő embert választottam. Köszönöm. Hozzá megyek feleségül. (Ámen.)

SZERK. 2013. XI. 11.: És 2013. aug. 31-én hozzámentem feleségül :)

Költözés

Elmélkedtem már egy ideje, hogyan folytassam a blogolást. Végül a nővérem megemlítette, hogy amúgy lehet importálni a blogot, és így akkor ...