Minden nap január 1. - #24-30. Sok-sok minden és még több

Már egy ideje halogatom ezt a bejegyzést, mert hogy milyen hosszan kellene írni, hiszen annyi mindennel el vagyok maradva... Szóval, hogy ne halogassam tovább, végre leírom, kb. mikkel is haladtam az utolsó héten, meg azóta.

• Visszavittem a lejárt gyógyszereket.
• Átvettem a Zero waste otthon c. könyvet
• Elolvastam a Zero waste otthon c. könyvet. Mivel tudom, hogy úgysem fogok róla hosszabb értékelést írni, elmondom itt, hogy a könyv jó, de nem kiváló. Gyönyörű és jó illatú, de sok benne az elgépelés. Amerikai, így egy csomó dolog, hely, weboldal nem alkalmazható itthon, és sajnos csak nagyon minimálisan törekedtek a magyarosításra, kb. a Vaterában és a Jófogásban kimerült. A mindennapi élethez elég jól összefoglalja a dolgokat, de aki nem teljesen kezdő a témában (pl. én), az már hiányolhatja a következő fokozatot. Pl. házfelújítás, házépítés, és egyéb, nagyobb lélegzetű, nem a hétköznapi élethez tartozó projektek. Hogyan legyen minél környezetbarátabb? Mert pl. a szigetelés klassz, kevesebb a fogyasztás, de a hungarocell szigetelés is klassz? Ja, igen. Nem hiszem el, hogy kijött ez a könyv úgy, hogy a mikroszálas törlőkendőt megjegyzés nélkül hagyták, hogy az környezetbarát. NEM AZ! Mikroműanyagok szakadnak le róla mosáskor. Meg műanyag, amúgy is. Alapvetően hiányolok egy szakértői átolvasást és sok-sok megjegyzést, magyar vonatkozást. Ezekért 3,5 csillag az 5-ből.
• Vízvezeték csere és előkert-kialakítás.
• Padlószőnyeget laminált padlóra cseréltük a gyerekszobában, új matracunk van (a régi bepenészedett és már nagyon kifeküdtük), ágyrácsot is rendeltünk, ágykeretet a Kedves készít.
• Le van betonozva a leendő hálószobánk (a vízvezeték befektetése után), nyáron beköltözünk! Lesz felnőtt szobánk! Visszakapom az íróasztalom!
• Gyerekruhákat és ágyneműket rendberaktuk.
• Írószereket is átválogattam, pár kiselejtezett darabbal még van teendő.
• Sütöttem Torta caprese-t és Torta della nonna-t, mind kettőt életemben először. Az utóbbi a szomszédba ment, ahol végre megszületett a kisbaba!!! :) És mind a kettő teljes siker. Imádom a Dolce Vita Magyarországon c. könyvet!!!
• Raktam el bodzaszörpöt és epret. A bodzaszörp recept innen van, működni látszik. Az eper hm, kisebb-nagyobb bakik történtek, így lett eperszósz és eperszörp is elrakva, lekvár alig. Azt még pótolni kell. A szósz úgy lett, hogy cukormentesen akartam az epret lekvárnak, de túl korán turmixoltam, nem mertem le róla a levet. Aztán annyira ízetlen volt, hogy akartam hozzá egy kis cukrot tenni. De egy cukorrög miatt sok lett. Úgy tűnt, sose fog besűrűsödni, így elraktam a fenébe szósznak. A következő adagból már meg sem próbáltam cukormenteset, ment bele a 20% cukor (800 g-hoz 160 g), kb. 20 perc után lemertem a levét szörpnek, a maradékot turmixoltam és még főztem. Félsűrűn elraktam. Így lett majdnem 2 nyamvadék kis üveg. És csináltunk még sok-sok eperturmixot is, tejjel, mézzel, fahéjjal :)
• Két hajkefe ki lett takaríttatva (én utálom ezt a melót), nővéremnek, vagy másnak elajándékozom, én használatba vettem fa fésűmet :) Hihetetlen, de egy egysoros fésűvel is ki tudom fésűlni ezt a rengeteg hajat!

Mindeközben voltam hullámvölgyben és teljes eufóriában is. Hogy dejó, látom a végét, hiszen a tárgyaink száma véges! (ahogy Marie Kondo is írja Tiszta öröm c. könyvében, amit újraolvasok) Aztán a kétségbeesés, hogy nem haladok egyről a kettőre, mert még mindig egy csomó cuccunk dobozokban van, nem tudom egy helyre összeszedni az egy kategóriába tartozókat, és így csak ide-oda pakolászok... hogy egy csomó mindent még fel kellene szerelni, hogy el tudjam pakolni, de az meg nem rajtam múlik, mikor lesz felszerelve... Na, ilyenkor kell többet aludni, és kimenni sarlózni. Gyerekkel a hátamon. Az "én egy hős vagyok" érzés sokat segít.

• A végén tartottam offline napokat is, pünkösdkor, és nagyon jól esett, sokat olvastam! Azóta is kevesebbet lógok a neten, ami jót tesz nekem.
• Ezen a héten pedig rendeltünk ebédet, ami bár nem túl hulladékmentes, de kellett a fellélegzés. És zacskót csak akkor használnak, ha nem veszem át személyesen, és újrafelhasználhatók a tárolók, meg nagyrészt adalékanyagmentesek a kaják.

Na, ennyi. Még egy kép a Torta caprese-ről.

Ja igen, a 8 gyertya a 8 éve együtt szimbóluma :)
Rebus szúrta a gyertyákat, és az ott Balázs lába

Minden nap január 1. - #22-23. Ruhák, táskák, törülközők és a cumitündér

Folytatom a selejtezést, haladok a ruhaneműkkel. Már csak egészen kevés olyan ruhát őrzök, amibe jelenleg nem férek bele (de azért nem 3 számmal kisebb a mostani méretemnél), csak pár nagy kedvencet. Rebus ruháit is átválogattuk, ha rajta múlik, egy pólója sem marad, mindet tovább adta volna a következő gyereknek :D Így inkább én válogattam, míg ő elvolt egy új felsővel, ami nemrég került a fiókjába, és még nem látta. Átválogattam a törülközőket is, így a komódban lett annyi hely, hogy a pelusok is bekerültek, meg lett egy kis fiókja Rebusnak, ahol a hajkeféje, hajgumijai, a napszemüvege és a nyaklánca kaptak helyet. Egyre kevesebb minden van kint :) Kitartok, és haladok tovább a ruhaneműkkel. Marie Kondo ugyan a törülközőket és az ágyneműket későbbre veszi, de nekem így logikus, hogy ezekkel egyszerre végezzek. Ide veszem a párnákat és a paplanokat is.

Pár dolgot tisztítóba kell vinni, néhány táskát megjavíttatni, és egy jó adag ruhát elvinni ruhagyűjtőbe. Meg a gyerekruhákat nővéremékhez és Anyáékhoz. De jó, hogy mindent tudom már, hová viszek, így csak meg kell csinálni.

Ó, és Rebus a tegnap délutáni alvás után kijelentette, hogy ő már Nagylány, odaadja a cumijait a cumitündérnek. Cserébe olyan unikornisos kézfertőtlenítőt kért, amilyen az unokanővérének van. Ennyit megér. Este kiraktuk az ablakba a cumikat, reggelre ott termett a kézfertőtlenítő :) Azóta cumi nélkül alszik. A héten be is iratkozunk az óvodába. Szuperügyes Nagylányom van! :)

Minden nap január 1. - #21. Futás! - és ruhaválogatás

A hétvégét tekintsük pihenésnek, bár volt pár dolog, de most nem tudom nagyon felidézni.

Ma viszont képzeljétek, elmentem a gyerekekkel futni!

Rebus tegnap az udvarról meglátott egy futót, aki nagyon hasonlított egy ismerősünkre, és kitalálta, hogy menjünk mi is futni. Tegnap már nem fért bele a napunkba, de ma összeszedtük magunkat és elindultunk. Balázs babakocsiban, mi meg ugye sportcipőben. :)

Én alkalmazkodtam Rebushoz, és azt kell mondjam, ha hosszabb távot bírna egyben, tökéletes futópartnerem lenne! Én lassan futok, ő a méretéhez képest gyorsan, de ez a kettő pont szinkronban van :D Szóval futni nem futottunk olyan sokat, mindig egy kicsit, majd egy kis séta, visszafelé már cicázás is, de azért jól esett :) Az élmény, a tudat, a mozgásra való szocializálás. Meg úgy egyáltalán, hogy ilyet is lehet!

Aztán... ma még ruhát is válogattam! Azt hittem, már így is kevés ruhám van, de sikerült még 2 nagyobb szatyornyi ruhát kiselejtezzek. Igaz, ebben vannak olyanok, amiket mindenképp pótolni kell, de ráér majd ősszel. Aztán majd a hiány motiválni fog, hogy ne a majdnem jókban, vagy az egészen borzasztókban járjak, hanem szerezzek be egy szupert! :) Szomorkodtam is egy sort néhány kedvenc fölött, ami már nem jön rám (és esélytelennek is tűnik már), vagy ami már kinyúlt, kibolyhosodott... És rájöttem, hogy nálam nem működik az, hogy megtartom, és majd szanaszét vagdosom és felhasználom kreatív célra. Belegondoltam, és nekem ez nem hogy örömöt nem okozna, de még rosszul is érezném magam! Én azt ruhának szeretem, ha annak nem tudom hordani, menjen Isten hírével. Még max. a párnahuzat jöhet szóba, ahol akár egyáltalán nem is vágok bele. De inkább minden ment a szatyorba.

Sajnos az egyik akasztós szekrényt nem sikerült kinyissam (be volt kulcsra zárva, a raktár szobában van, és nem mozdul a kulcs...), ill. még hátra van pár doboz is, amiket félreraktam, hogy majd ha lefogytam... Szóval még nem végeztem teljesen, de azért elég sokat haladtam.

Most megfogadtam, hogy tényleg minden kiselejtezek, mielőtt azon kezdenék pörögni, hogy találjam meg a dolgoknak a tökéletes helyét és elrendezését. Kevesebb dolgot könnyebb rendezgetni!

(Ja, az inspiráció Marie Kondo: Tiszta öröm c. könyve, amit újraolvasok épp.)

A jó példa ebben az esetben is ragadós, Rebus azonnal át szerette volna válogatni a saját ruháit is, de aztán mire én végeztem, inkább futni mentünk. Ja, és a hétvégén ez a csodálatos dolog történt: játékválogatás - Nagylánnyal együtt! A plüssöket átválogattuk, és csak annyit szeretett volna megtartani, amit egy polcra be tudott suvasztani, de végül azt is ketté vettük, és 5 db maradt kint, a többi ment a játékkölcsönzőbe. Egy óriás doboznyit pedig én fogok átválogatni (egy másik óriás dobozzal együtt, amit már előzőleg egyedül kivettem, mert azokat kb. egyáltalán nem látta, nem kötődik hozzájuk). Ezelből fogok kiválogatni az esetleges 3.-nak, a már meglévő másodiknak, ill. néhány kedvencet, amit még meglátok, ki örököl :) (pl. a cica, amit Anya saját kezűleg varrt nekem)

Szóval nagyon büszke vagyok Rebusra, hogy ilyen nagylelkű, és ennyi plüsst hajlandó elajándékozni másnak :) (mert ez volt a felvezető szöveg, meg hogy annyi legyen, amennyire tényleg van ideje, hogy mindegyikkel tudjon foglalkozni)

Ma már azért egyiket másikat emlegette, úgyhogy még egy kis ideig marad az összes, és amit nagyon hiányol, az visszavándorol. Remélem, nem lesz túl sok.

(Ehhez az inspiráció Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor)

Ó, és még egy szuper hír: Múlt éjjel sikerült annyit és úgy aludjak, hogy még az okosórám sem talált kivetnivalót benne! Nagyon hálás is vagyok érte a két gyerekemnek! (negyed 12-től majdnem 4 óráig egyben aludhattam a saját ágyamban, gyerek nélkül! A 4 órás szoptatás alatt meg persze ezért majd bepisiltem :D )

Minden nap január 1. - #19. és #20. Add tovább! és Kihívás #13.

Még mindig tart a kihívásom, tök jó! Eddig már felkerestem több csomagolásmentes lehetőséget is, amivel az életem is egyszerűsödött, újra tornázom és elkezdtem lábtornázni is, a tikkasztó melegnek jó időnek köszönhetően rengeteget vagyunk kint, és szép lassan haladunk a lomtalanítással is - sőt, az új helyüket is sikeresen keresem és találom! (Nem csak egy dobozba kerülnek be, továbbra is értékes helyet foglalva.) Tartom magam a no poo-hoz, a fa fogkeféhez, egyre többször és több mindenre használom a textilzsepiket, elhagytuk a szemeteszsákot, kipróbáltam a rizstejet, néhány új receptet, és igyekszem többet pihenni, aludni... több-kevesebb sikerrel.

A Zsámboki Biokert és a Maxberry-t is ajánlottam ismerősnek, családtagnak, a család még kóstolót is kapott, sőt, a Biokert almáján egyik nővéremmel osztoztunk, a másiknak fokhagymákat adtam (az az egyetlen, amit tuti nem fogunk annyit használni, amennyit ők egy dobozba küldenek). Ha pedig ezek az emberek is elkezdenek itt vásárolni, akkor az ő hulladéktermelésük is csökken, ami tök jó, ráadásul támogatják ezeket a szuper helyeket, így reményeim szerint sokáig tudnak működni (és sokáig tudok majd ott vásárolni). :)

Ma pedig Rebus új kihívást húzott nekem:

Tudj le 5 perc alatt valamit, amit már régóta halogatsz!

Háh, egyből eszembe jutott pár dolog... Végül a legfontosabbakat intéztem el. Végre felhívtam a gyerekfogorvost, és majdnem a gyerekkardiológiát is, de aztán kiderült, hogy legközelebb csak hétfőn tudok ott időpontot kérni (Nincs semmi baj, senki se aggódjon! Kontrollra megyünk, ahol semmilyen rossz hírt nem kaphatunk, csak jót vagy kicsit kevésbé jót.). Lehet már a gyerekek mellett ilyen pár perces telefonálásokat lezavarni, nem kell a tökéletes időpontra várni.

Emellett pedig rendeltem a Hulladékmentes-ről körömkefét, levendula illóolajat (a saját készítésű dezodoromhoz) és egy olívaolajas szappant (Végre! Egy szappan, amiben nincs se shea, se kókusz se kakaóvaj! Egy magyar zsíradékos még jobb lenne, de egye fene.). Ez pedig mind a Zero waste otthon c. könyvvel együtt fog érkezni, amit végül megrendeltem ^^ Alig várom már! Jövő héten adják postára.

Minden nap január 1. - #18. Rizstej, Maxberry és kuglóf

Na szóval. A hosszú hétvége kriminálisan telt, semmi sem úgy alakult kb., ahogy terveztük, úgyhogy személyszerint én örülök, hogy visszatértek a "szürke" hétköznapok. Múlt éjszaka Balázs volt olyan kedves, és majdnem 5 órát egyben aludt a kiságyában! Velem párhuzamosan (már én a nagyágyban aludtam). Sajnos ennél többet nem is sikerült aludnom, mert 5 körül a szoptatással sem akart visszaaludni, ringatni kellett. Aztán valamiért nem nagyon tudtam visszaaludni, mire végre sikerült volna, a Kedves ébresztője szólalt meg (6 órakor), amire Balázs ismét felkelt. Megint ringatás, de nem tudtam lerakni, csak később, amikor meg már nem lett volna értelme visszafeküdni. Egy kellemes zöldteával indítottam így a napot.

Na de a reggel végül is elindult, sikeresen odaértünk tornára, ott izzadtam egy sort, szuper volt! Igazi szuperhősnek éreztem magam a végére. Ezután felkerekedtünk, vittünk a Kedvesnek finomságot a DM-ből, és ott megláttam, hogy akciós a rizstej, hát vettem egy literrel. Lelövöm a poént: kávéval tökéletesen finom volt, kb. észre sem vettem a különbséget. Érdekel a magtejkészítés, de úgy gondoltam, jobb előbb kipróbálni, mielőtt nekiállnék vele pepecselni, mert ha nem ízlik, inkább nem töltenék vele időt. Szóval így esett. Natúr még nem kóstoltam, majd holnap, mondjuk a kuglóffal, de erről majd később.

Végül még arra is rávettem magamat (és Balázst, akit lekifliztem, hogy bírja), hogy végre ellátogassak a Maxberry-be, ami egy szuper kimérős mag- és aszalványbolt, meg néhány egyéb cuccot is árulnak. Simán lehet saját dobozzal, zacskóval menni, az eladó egy szuperaranyos fiatal nő, aki bűbáj a gyerekekkel (is) :) Én most így elsőre vettem egy adag jázmin rizst, mandulát (finom!), napraforgómagot és aszalt szilvát (szintén finom, és azt hiszem, kezeletlen is). Igyekeznek kezeletlen aszalványokat beszerezni, a bio vonalnak nem tudom, mennyire feküdtek neki, ill. itt is hiányolom (ahogy a pesti Ligeti Boltnál is), hogy nincs kiírva a származási ország. De nagyon tetszik, vissza fogok menni :)

Rebus ma (ugye) Anyáéknál aludt du., így otthon is volt időm bőven, amíg Balázs aludt/hátamon elvolt (vagy épp rámolta a fiókot). Így sikerült elindítanom egy mosást, megkóstolnom a rizstejes kávét és így egy picit pihenni is, főzni egy nagy adag zöldséges rizst (hogy holnap ne kelljen már főzni), és még egy kuglófot is sütöttem, amit a hosszú hétvégére terveztem, de így is finom! :) Végre felavattam az évek óta várakozó kuglófformámat! A recept jó, bár egy picit kevesebb cukor is elég bele, illetve a vajazás nem elegendő, így is beleragadt a tészta a formába, kell a liszt is rá.

Majd holnap készítek szebb képet is, nappali fényben :)