2015. november 30., hétfő

Hajrá hétfő #64

Van víznyomás!!

Ezt szedte ki a vízszerelő:


Leszedte a csaptelepet, és mögötte a két szűrő teljesen el volt dugulva ettől a trutyitól (főleg kis kavicsoknak tűntek), nem csoda, ha alig csordogált a víz - a kádat megtölteni egy élet volt.

A hétvége elég nyűgös volt, de a vasárnap este mégis mosolygósra kerekedett. Ez köszönhető annak, hogy pizzakészítés helyett aludtam és sok finom tortát ettem, ami megmaradt a Moly-szülinapról ^^ Olyan klassz, amikor összejönnek a dolgok, ahogy elterveztük. Direkt Rebus mellé feküdtem be aludni (és nem a délutáni napsütésbe), hogy majd ha felkel enni (ami esedékes volt rövid határidőn belül), fekve megszoptathassam, és így tovább aludhassunk nyugiban. És így történt! Felébredt, magam mellé vettem, megszoptattam, és észrevétlenül mind a ketten belealudtunk ebbe a folyamatba. Negyvenöt perccel később ébredtünk, és végre úgy éreztem magam, mint ahogy reggel kellett volna (mindezt délután 3/4 3-kor). Jöhetett az ebéd és a vendégek. Ma már sokkal jobb a helyzet, mert reggel 8-9 között aludtunk még egy órát (pont nem keltett fel a víz-gázszerelő, amikor érkezett), és már ennyi elég volt ahhoz, hogy jól érezzem magam.
Aztán még a víznyomás is megjött! És most úgy néz ki, hogy minden konvektor rendben van, és a vízmelegítő is *kop-kop*. Még egy duguláselhárítás vár ránk, és akkor a víz-gázügyeknek vége (erre a szezonra).

A héten amúgy a szintentartó munkálatok mellett a karácsonyra szeretnék fókuszálni. Rendelni 1-2 dolgot, meg a saját kezű ajándékokat készítgetni, és az adventi naptárat kiegészítgetni. Mert megcsináltam, üzemel (a holnapi bejegyzésben majd bemutatom), de még egy-két apróság, üzenet, lehet, hogy kerül bele. És a jövő héten jöhet a diplomamunka-védésre való felkészülés...

És Nektek hogy sikerült az előző hét? Most mihez kell hajrázni?

2015. november 23., hétfő

Kreatív kedd #62

Készítsünk szendvicset!

A szendvics nekem általában kenyér/zsömle + vaj + valamilyen felvágott + trappista sajtból áll, esetleg még zöldség. Ezt nagyon hamar meg lehet unni. Szombaton (ha már úgyis sikerült kialudnom magam), próbáltam kreatív lenni, és sajttal töltött bundás kenyeret készíteni. Ami tök jól hangzik (szerintem), de nem lett olyan jó, mint szerettem volna.




Az egész ötlet onnan indult, hogy a My Name is Mina-t olvasom, amiben french toastot, azaz francia pirítóst reggeliznek egy nap Mináék. Rákerestem, mi az, és ezt találtam (többek között), ezt pedig összemixeltem a többi francia pirítós recepttel (ami lényegében bundás kenyér), és így jött a sajttal töltött bundás kenyér ötlete (felvágottunk nem is volt itthon, és nem is akartam enni). Tehát, kísérletképpen, egy tojást egy kevés tejjel és sóval felvertem, majd beizzítottam a melegszendvicssütőt. A kenyereket vékonyan megkentem vajjal, az alsó szeletek külső felét bemártottam a tojásba, majd beraktam a sütőbe, rá a sajt (reszelve), majd a felső kenyérszeletek tetejét is tojásba mártottam és ráborítottam a párjára, a sütőt pedig rácsuktam. Megsült, elkészült, gyönyörű lett. De ízetlen vacak. Nem volt elég sós, kevés és ízetlen volt a sajt, és szerintem a tojást sem kellett volna ennyire felhígítanom, legalább annak lett volna íze. De nem rossz az ötlet, nem szeretném feladni. Tipp: Vaj helyett sajtkrém, trappista sajt helyett/mellé valamilyen más sajt is, és sokkal több!, illetve fűszerek. A tojásos körítést a férjem el is hagyná, inkább vajat tenne alá. És persze mehet bele valamilyen felvágott is, bár én most azt nem kívánom.

Hétfőn folytattam a szendvics-kísérletet, így a bejegyzést is folytatom. A Kedvesnek húsos, magamnak húsmentes változatot készítettem. Vaj helyett natúr sajtkrém, rá egy kevés oregánó és őrölt fekete bors, majd paprikás szalámi és nagylyukú sajt. A sütő alját megvajaztam, rátettem a szendvicset, és a szendvics tetejét is megvajaztam. A Kedves ezt már dicsérte :) Az enyémben nem volt paprikás szalámi, és nagylyukú mellett trappista sajt is került bele - ezúttal nem reszelve, hanem (vastagon) szeletelve. Többször kellene fűszereket használnom. Finom lett, elégedett vagyok vele. Kinézetre kb. olyan, mint a tojásos testvére.

A szendvics annyira kreatív dolog lehet, merjünk kísérletezni!


Nektek milyen a kedvenc szendvicsetek?

2015. november 22., vasárnap

Hajrá hétfő #63

Nem tudom, van-e egyáltalán értelme heti tervet írnom, amikor lépten-nyomon módosítom azt... Hétfőn még nappalit akarok rendezni, kedden gyerekszobát, és végül mégis a hivatalos iratoknál kötök ki. (Bár a nappaliban tényleg tevékenykedtem, haladtam a kupi-csücsökkel.) Szóval... ez az egész talán hiábavaló, mert végül úgyis azt csinálom, amihez éppen kedvem van. Ha már egy csomó mindenben korlátozva vagyok, legalább ebben ne korlátozzam saját magamat.

A héten amúgy is elég vacakul aludt Rebus, napközben általában 3x fél órát hagyott nekem, amikor a kiságyban aludt egyedül, amúgy vagy rajtam aludt, vagy vele játszottam. Amikor ébren van, nagyon kevés dolgot tudok megcsinálni, ezek általában lekorlátozódnak a fürdésre és az evésre, időnként néhány házimunka is belefér (mosogató ki- és bepakolás, teregetés, ruhabeszedés). Este meg gyakran kelt, így a napközbeni 3x fél órám egyikében sokszor aludtam inkább, hogy túléljem valahogy a hetet. Tehát nem nagyon tudtam haladni a dolgaimmal, és kezdtem is eléggé lendületemet veszteni.
Aztán, ahogy az már lenni szokott, amikor épp kezdtem volna feladni, és már arra gondoltam, nem is írok majd Hajrá hétfőt, meg semmilyen blogbejegyzést, mert minek, az egész tök értelmetlen, és amúgy sincs semmi kedvem hozzá, se semmi máshoz, akkor Rebus fogta magát, és este rendben le lehetett tenni, nem kellett visszaaltatni, fél 9-től 10-ig elintézhettem a dolgaimat, sorozatot nézhettem, aztán lefekhettem mellé aludni, és bár egy darabig lestem, nem ébred-e fel, végül elaludtam, és csak fél 2-kor ébredt, evett, vissza is aludt utána. Majd fél 5-kor kelt, evett, és visszaaludt, majd fél 7-kor, akkor visszaaltattam, majd 7 körül megetettem az ágyban fekve, és még 8-ig (!) aludt a mi ágyunkban - én így persze csak lapjával fértem el, de azért pihentem így is. Csodálatos volt! Azért az ábrázatom még most is elég siralmas, de sokkal kipihentebb voltam, és mindent jobb színben láttam. Olyannyira, hogy ezt a bejegyzést ennek a csodás éjszakának a másnapján, szombat este neki is álltam megírni. Szombaton amúgy napközben is nagyon jól aludt Rebus, így sok időm volt. Befejeztem a hivatalos iratok szelektálását (amiket a férjem nélkül is be tudtam fejezni), mosogattam, mosogatót pakoltam be és ki, mostam és teregettem, ágyneműt cseréltem, meg persze családoztunk is.

A hétre azért tényleg van tervem, ami alól nem bújhatok ki: adventi naptárat készíteni. (Itt a 2013-as, ne tévesszen meg a vöröslencse főzelék, az alatt van a naptár!) És a lakással kapcsolatos illetékfizetési ügyet elintézni. És a Tigáznak óraállást diktálni. Ezeket muszáj. Meg főzni, mosni, mosogatni. Ja, és jönnek pénteken a barátnőim, addigra elfogadható állapotba kell hozni a lakást (nagyjából abban van szerencsére), meg jó lenne valami vendégváró is. Kekszet szeretnék készíteni, az amúgy is tervbe van véve, hogy idén télen mindig legyen egy kis keksz a kekszes dobozban :) A többi ráadás lenne. Mondjuk íróasztal-rendbetétel, vagy ténylegesen haladni a gyerekszobával... Hát meglátjuk.


És Nektek hogy sikerült az előző hét? Most mihez kell hajrázni?

2015. november 17., kedd

Kreatív kedd #61

Mi az a Kreatív kedd?
A kreativitásba beletartoznak nekem a "klasszikusok", úgy mint a rajzolás, festés, hímezés, varrás, agyagozás, origami, barkácsolás, írás, zeneszerzés, éneklés, stb. De egy ötletes lakberendezés, rendszerezés, bútorelhelyezés is. De kreatívak vagyunk akkor is, ha egy problémát másképp közelítünk meg, ha egy adott épületet ezúttal nem jobbról, hanem balról kerülünk meg, ha új szóval fejezzük ki magunkat, ha kék csat helyett pirosat teszünk a hajunkba, ha kipróbálunk egy új fűszert... Ha próbálkozunk, újítunk, elrugaszkodunk. Ilyenekről fognak szólni ezek a keddi bejegyzések. Az ötlet a nővéremtől és (most már) férjétől jött, ők szoktak ilyet tartani. Hát tartsunk mi is!



A lányom már jó ízűen eszi a sütőtököt és az almát (hát még a sütőtökös almát!), az almás zabkása is egész jól csúszik neki, a banánt sajnos a pocakja még nem bírja, pedig azt is szeretné, és az őszibarackot is, de abból elfogyott már, amit lefagyasztottunk neki szeptemberben. Ellenben elsírja magát a botmixer hangjától, úgyhogy csakis villával való nyomkodás és reszelés jöhet szóba. A maradékot pedig én eszem meg - persze. Rájöttem, hogy a bébiétel finom! A sütőtökös-alma tényleg nagyon finom! Végül magamnak is készítettem finomságot, sütőtökös-(nem almás)banános pépet, egy kis tejjel, fahéjjal és mézzel, így lett sütőtökös-banános turmix, turmixolás nélkül. Nyami.
Ma pedig meggondoltam magam a tegnapi elhatározással kapcsolatban, mert ma nekiestem annak a saroknak a nappaliban, de elég reménytelen, amíg nincs meg a polcrendszer... Csak pakolászom innen oda, onnan ide, pár dolog elkerült a helyére, meg kicsit kompaktabb a pakk, de nem túl látványos. Úgyhogy nővérem javaslatára szobáról szobára fogok haladni, azokkal, amikkel lehet, és a nappalinak az a csücske lesz a kupi-csücsök, a többi pedig szép rendben lesz. A hálószobánk már elég jól áll, csak fel kell rakni a falvédőt és az éjjeliszekrény polcomat, aztán jöhet a gyerekszoba, és az ott tárolt cuccokat meg átpakolászom és aminek nincs helye, az majd jön a nappaliba, a kupi-csücsökbe.



És Ti mit kreatívkodtatok, vagy mit terveztek?

2015. november 16., hétfő

Hajrá hétfő #62

Szép hétfő estét!

A selejtezéssel haladok, a ruháim drasztikusan lecsökkentek, pedig már tavaly is selejteztem vagy 3x. De most tényleg csak azt tartottam meg, ami örömet okoz, amit szeretek, ami jó rám és hordom. Kikerült egy csomó "Ó, trikóval jó az még!" felső, amit aztán egész nap húzogattam le a hasamon. Mire ismét emberek közé megyek napi rendszerességgel, addigra feltuningolom a ruhatáram, és pótolom a hiányzó, szeretett darabokat - csak hosszú derekúakkal. Olyannyira lecsökkent a ruháim száma, hogy a férjem is meglepődött - most már talán nála is kevesebb ruhám van.
Viszont nem a könyvekkel folytatom, hanem a nappaliban uralkodó dobozkupacnak esek neki. Muszáj szétcsapni közöttük, különben sose fog normálisan kinézni ez a helyiség. Ez vár rám a héten - meg szerintem a jövő héten is.
A mai bejegyzéshez pedig csatolok egy klassz lejátszási listát is, ami a mostani favorit altatáshoz. Általában már az első 2 szám elég, hogy a leányzó bealudjon, a harmadikra már csak azért maradunk, mert szeretem, meg hogy mélyebben elaludjon. A negyedikig is el szoktunk jutni, de az ötödiknél még tuti nem jutottunk tovább egy altatás során. Aztán általában kezdjük elölről, ha jön egy újabb altatás.


Költözés

Elmélkedtem már egy ideje, hogyan folytassam a blogolást. Végül a nővérem megemlítette, hogy amúgy lehet importálni a blogot, és így akkor ...