A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rendszerezés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rendszerezés. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. május 9., szerda

Minden nap január 1. - #22-23. Ruhák, táskák, törülközők és a cumitündér

Folytatom a selejtezést, haladok a ruhaneműkkel. Már csak egészen kevés olyan ruhát őrzök, amibe jelenleg nem férek bele (de azért nem 3 számmal kisebb a mostani méretemnél), csak pár nagy kedvencet. Rebus ruháit is átválogattuk, ha rajta múlik, egy pólója sem marad, mindet tovább adta volna a következő gyereknek :D Így inkább én válogattam, míg ő elvolt egy új felsővel, ami nemrég került a fiókjába, és még nem látta. Átválogattam a törülközőket is, így a komódban lett annyi hely, hogy a pelusok is bekerültek, meg lett egy kis fiókja Rebusnak, ahol a hajkeféje, hajgumijai, a napszemüvege és a nyaklánca kaptak helyet. Egyre kevesebb minden van kint :) Kitartok, és haladok tovább a ruhaneműkkel. Marie Kondo ugyan a törülközőket és az ágyneműket későbbre veszi, de nekem így logikus, hogy ezekkel egyszerre végezzek. Ide veszem a párnákat és a paplanokat is.
Pár dolgot tisztítóba kell vinni, néhány táskát megjavíttatni, és egy jó adag ruhát elvinni ruhagyűjtőbe. Meg a gyerekruhákat nővéremékhez és Anyáékhoz. De jó, hogy mindent tudom már, hová viszek, így csak meg kell csinálni.
Ó, és Rebus a tegnap délutáni alvás után kijelentette, hogy ő már Nagylány, odaadja a cumijait a cumitündérnek. Cserébe olyan unikornisos kézfertőtlenítőt kért, amilyen az unokanővérének van. Ennyit megér. Este kiraktuk az ablakba a cumikat, reggelre ott termett a kézfertőtlenítő :) Azóta cumi nélkül alszik. A héten be is iratkozunk az óvodába. Szuperügyes Nagylányom van! :)

2018. április 17., kedd

Minden nap január 1. - #8. Eladásra szánt dolgok

Eddig két dolog van, amitől megválnék, és még jó állapotú, de a családban nem kell senkinek. Egy konyhai szeletelőszett és egy szobor. Végre beléptem Facebook-on a megfelelő adok-veszek csoportba, és feldobtam hirdetésbe a szeletelőszettet, a szobor kapcsán pedig írtam egy boltnak, akik talán vállalnák az eladását. Várom a reakciókat, hátha. De jelentkeztem egy ingyenes csoportba is, ha pénzért nem kellenének a cuccaim senkinek :D Lesz még mit odarakni...

2017. december 2., szombat

Gyerekjáték-szanálás az élhetőbb élettérért (és egy nyugodtabb anyáért)

Valami halovány kísérletet tettem arra, hogy végigkonmarizzam a cuccainkat. Aztán a ruháknál elakadtam... Elég jól állok, de egy-két cucchoz még mindig nem tudok hozzáférni a majd egy évvel ezelőtti költözés óta. Meg úgy engem istenigazából a gyerekjátékok készítettek ki (meg a férjem cuccai, de azok most kaptak egy külön szobát, így könnyebb a gyerekek elől elzárni). Nagyon elegem volt, hogy nem lehetett rendet tartani, és hát persze még így is a mi cuccainkkal játszott ideje nagyrészében a leányzó. Szóval minek is az a tömérdek pakolnivaló?
Vettem egy mély lélegzetet, és felrúgtam Marie Kondo sorrendjét, és a gyerekjátékokhoz ugrottam. Most kezdünk rászokni, hogy Rebust péntekenként délelőtt elviszi Anya, ott is alszik du., és csak utána megyünk érte. Így van némi szabad időm. Balázs mellett még amúgy is könnyebb tevékenykedni, ill. ha szerencsés vagyok, akár még 2 alvás is beleférhet, mondjuk 2x1-1,5 óra. (Remélhetőleg kiságyban/pihenőszékben).

Így kezdtem bele péntek délelőtt fél 10-10 óra magasságában a feladatnak, amit már előző nap izgatottan vártam :) A leányzót felkészítettem, hogy rendet fogok rakni, és kialakul majd egy játékkölcsönző (ami eddig is üzemelt, csak nem ilyen szervezetten), ahonnan lehet kihozni játékot, ha bevisz cserébe egy másikat. Mint a könyvtárban (oda is nemrég kezdtünk el járni). Tetszett neki az ötlet.
Szóval egyelőre még nem sok mindent dobáltam ki/ajándékoztam el, inkább csak arról szólt a dolog, hogy az életterünk élhető legyen, és a fölös cuccokat eldobozoljam és elzárjam a raktár szobába (amit reményeim szerint jövő tavasszal felszámolunk).

De jöjjenek a képek. Innen indultunk:


Ide összehordtam a ház minden sarkából a játékokat/játéknak használt dolgokat. Az íróasztal legalsó fiókja is játékkal van tele.


Ez a polc pedig a sarokban bújik meg.

Nekiálltam, először a könyveket válogattam át, mi az, amit mostanában nagyon szeret (vagy könyvtári, az értelemszerűen maradt). Aztán jöttek a plüssök, babák. Majd készült egy bödönnyi mindenféle vegyes dolog, mert túrkálni jó :) Labda, kisautó, állat- és egyéb figurák. Majd a maradékot is válogattam - húzogatós játékok, építők, stb. Kiszórtam a kölcsön cuccokat, amiket vissza kell jutassunk eredeti tulajdonosához, továbbá a kukába/szelektívbe valókat, egy-két ragasztanivaló könyvet, játékot, és olyan dolgokat, amik máshová valóak (pl. a csat a fürdőbe, sodrófa a konyhába...).
Nem voltam nagyon szigorú, mert azért azzal is számoltam, hogy hozzánk rendszeresen jönnek Rebus és Balázs unokatestvérei, így nem árt, ha egy fajta játékból több is van, meg van választási lehetőség. (Hogy csak minden második percben legyen veszekedés, ne minden percben.)
A nagy válogatás megvolt, de sajnos a szuper takarításra már nem maradt idő, mert Balázs időközben felkelt és az ölemben óhajtott tovább aludni, majd menni kellett vásárolni is és a nagylányért is. De azért nagyon elégedett vagyok :) Rebus meg kb. észre sem vette... Ami végül is jó, mert hiszti nem volt, és azt hiszem, ennyivel be is kell érnem. Az "Anya, milyen szép rend van!" felkiáltásra szerintem még 20-25 évet várnom kell.
Ez lett a végeredmény:


Maradt Balázs :) a hintaló, egy ládányi plüss + rongyok, kalapok, (két babakocsi 2 babával, egy óriás mackó, amik nincsenek a képen), Zoli baba a kisággyal és a polcon lévő dolgok:


Két óriás plüss, a friss szerzemény Rénszarvas, egy kosár, egy játék bili, 3 húzogatós játék, egy adag plüss zöldség, 3 táska, egy adag könyv, egy bödönnyi vegyes apróság, egy játékfúró, egy porcelán fejű baba (csak mert nekem tetszik, és nemrég érkezett a messzi Szardíniából), a szerszámosláda szerszámokkal, egy adag műanyag építő és egy adag faépítő. Meg egy tologatós sárkány a sarokban, ami szintén nem látszik, és egy nagy focilabda.

Ezen kívül egy bödön kisgyerekjáték Balázsnak a nappaliba a játszószőnyeghez:


Ezután előhoztam a raktárszobából is a több doboznyi félrerakott játékot, egy-kettőt, ami nagyon használhatatlan, azt kidobtam, a többit típus szerint szétválogattam, és újradobozoltam, feliratoztam. Íme:


Hát ez lett a játékkölcsönző. (Meg egy kis kupac, ami nem kell, de nem kuka.) Egy doboz könyv, meg pár apróság, két nagy doboz plüss (nem csurig, de egybe nem fért el, így szétszedtem kettőbe), az egyikben kb. 1,5 éveseknek való játékok (formabedobó, toronyépítős baba, kirakó, búgócsiga, stb.). És egyben még kétféle építős játék. Emellett találtam autópályát is zacskóban, amit pár hónapja kaptunk egy ismerős családtól.
Először komoly nehézséget okozott lelkileg, hogy a számomra is kedves játékokat elrakjam, de aztán átgondoltam... nem kidobom őket, nem is a sufniban fognak rohadni, egyszerűen elrakom őket, hogy később még nagyobb örömmel lehessen őket kikölcsönözni :) Hiszen miért lenne jobb, ha itt téblábolnak, anélkül, hogy játszanak vele (és én idegbajt kapok, ha a játék csak annyi, hogy lepakolják, szétpakolják, és én összepakolhassam), mint ha egy kis időt dobozban töltenek, majd újra örülnek nekik?

Ha csak a plüssöket nézzük, akkor jöhet még 1-2-3 gyerek... De persze a korosztálynak szánt játékok 3 éves kor fölött már elég hiányosak.
Elég jó érzés, hogy mindennek megvan a helye, és kényelmesen van helye, nem gyömöszölni meg egyensúlyozni kell, már csak a napirendbe kell beilleszteni az esti közös rendrakást.
És persze a legjobb, hogy ettől a gyermek egyáltalán nem sérült, sőt, tegnap volt időnk leülni és együtt rajzolni a 2017-es decemberfüzetbe :) (kis ünnepi hangolódás, évlezárás...)

Karácsonyra remélem, sikerül kikölcsönöznöm az Egyszerűbb gyermekkor c. könyvet, és akkor még tovább egyszerűsítem az életünket. Több időt akarok. A gyerekekre, magamra, a férjemre. Ehhez pedig egyszerűsíteni kell. Ebbe vágtam bele.

2015. november 8., vasárnap

Hajrá hétfő #61

Nos, az előszobával annyit foglalkoztam kb., hogy egyszer felsöpörtem a héten. Amikor a gyerek alszik, akkor nem akarok ott zajongani, amikor meg nem, nos, akkor meg vele játszom a nappaliban általában, vagy valamerre programunk van (nővéreméknél, Anyáéknál, dokinál...). De nem csak ezért nem haladtam semmit, hanem azért is, mert úgy döntöttem, a zónázást ideje végre az alapoktól kezdeni. Elolvastam a Rend a lelke mindennek c. könyvet, és ez elég inspirációt és lendületet adott, hogy nekifussak a selejtezésnek, úgy istenigazából. A ruhákkal kezdem, ahogy a könyv is ajánlja.

Amúgy a könyvről röviden:
Ez a KonMari módszerről szól (Marie Kondo az írónő), amely a rendrakás művészete igazából. Az írónő szerint egyszer kell igazán rendet rakni, utána nem lesz többet rendetlenség, csak szépen használod a dolgaidat, visszarakod a helyükre, de nem fog többé a fejedre nőni az otthonod. Én ezzel vitatkoznék, de azért nagyon tetszett a módszer.
Először, mielőtt bármit is tennél, gondolkozz el: Milyen életet szeretnél? Ne csak annyi legyen, hogy olyat, amiben mindennek megvan a helye. Legyél konkrétabb. Milyen hangulatot képzelsz el, mit csinálnál szíved szerint az otthonodban? Az írónő a praxisából hoz egy példát erre. Az egyik kliense azt mondta, nőiesebben szeretne élni. Ez neki azt jelenti, hogy miután hazajön a munkából, szeretne fürdeni, aromaterápiával kényeztetni magát és jógázni. Elég eleven volt ez a kép, mintha már most is így élne. A saját képeddel a fejedben könnyebb selejtezni és rendet rakni, kialakítani az otthonod.
Ezután vedd sorra az összes cuccodat, egyenként. Mindegyiket vedd a kezedbe (ne csak ránézz, tényleg érintsd is meg!), és dönts: Ez örömet okoz nekem? Ha nem, akkor válj meg tőle! Kategóriánként haladj, a legkönnyebbtől a legnehezebb felé - ruhák, könyvek, hivatalos papírok, egyebek (CD-k, DVD-k, konyhai eszközök, stb.), és legeslegvégül a személyes tárgyak, papírok, emlékek. Nem kell könyörtelennek lenned, és azt is kidobnod, ami haszontalan, esetleg csúnya, de Te valamiért mégis imádod. Ha örömet okoz, tartsd meg. De ha csak bűntudatból, a múlthoz való ragaszkodásból, vagy a jövőtől való félelemből tartanád meg, akkor válj meg tőle. Végy tőle olyan búcsút, amilyet megérdemel, és engedd el. Mindezt a selejtezést, amennyire lehet, igyekezd egy szuszra megcsinálni - ami nem azt jelenti, hogy egy nap alatt végezned kell, csak egy lendülettel. Ne tarts nagyobb szüneteket. Így kitart a lendület, és a katarzis sem marad el. Ami a végén marad, az Te Magad vagy. Minden, ami örömet okoz Neked, ami a jelened, ami okkal marad az otthonodban. Ezután, de csakis miután már mindent leselejteztél, akkor ess neki a helykeresésnek - mi hová kerüljön? Mindennek legyen meg a maga helye, így a legkönnyebb rendet tartani (és ezáltal könnyebb takarítani is). Általában nincs szükség bonyolult tárolási megoldásokra. Azzal a mennyiséggel, ami egy ilyen selejtezés után marad, már könnyen elbánik a legáltalánosabb gardróbszekrény, fiókok és dobozok. A könyv ad pár tippet a ruhák tárolására is.

Tehát most nekiesek a ruháknak. Már elkezdtem, a héten folytatom, és talán a könyveket is sorra veszem, bár azok még dobozokban vannak. Azért az sok háztartásban nem működik, hogy mindent kidobunk, ami nem okoz örömet. Mert ha nem is okoz örömet a télikabátunk, de ha nincsen másik, és most tél van, és pénzünk sincs másikra, akkor nem hiszem, hogy ki kellene dobni. Én most szerencsés helyzetben vagyok, mert a legtöbb időmet itthon töltöm, így nincs annyi ruhára szükségem, így nyugodtan selejtezhetek. Ezzel párhuzamosan pedig listát is írok, hogy milyen ruhákat kell majd vegyek. Szépen, lassan, fokozatosan. Mire megint munkába állok, reményeim szerint már rendben lesz a ruhatáram. :)

És Nektek hogy sikerült az előző hét? Most mihez kell hajrázni?

2014. július 1., kedd

Kreatív kedd #38

  Csak gyorsan, képekben. Részletes leírás majd pénteken.

1. Dekorálj! (és előtte rakj rendet)


Íróasztal végre ismét használható állapotban, új képekkel
Extra kis hangulati elem, csigaragasztó a Kedvestől
A konyhaasztal is használható és szép pipacsot is kapott :)
Plusz elem: kínai macska a polcra feltűzve
Tárt kapus madárka, épp háttal

2. Szervezd újra a fürdőszobapolcodat! - Hordozható fürdőszobapolccal


Előtte
Azt hittem, hogy utána, de igazából csak közben
Maga a nem szép, de praktikus, és már 2 polcos tárolóegység
És utána. Azért valamivel rendezettebb :)
Fülbevalórendezés
Nyaklánc- és medálrendezés
Karkötőrendezés

Pénteki frissítés, a dolgok részletes leírása.

  A kedd már épp a júliushoz tartozik, így nem a rendrakásé, hanem a takarításé kellett volna, hogy legyen, de júniusban a munka miatt sajnos nem nagyon haladtam a rendrakással, így még gyorsan egy szuszra letudtam a nagyobb projekteket. Jövő héttől jöhet a takarítás. Meg azért ezekhez is kellett takarítani - főleg port törölni.
  A két nagy képet a Kedvestől kaptam, és már rágta is a fülem, hogy miért nem rakom ki őket. Hát most kiraktam, de megadtam a módját és előtte rendet raktam a kiválasztott helyszíneken.

  A fürdőszobapolcomat már régóta terveztem kicsit rendszerezni, mert bár van egy adag ékszerem, mégsem nagyon használom őket. Nehéz is, ha percekig kell turkálnom a rendetlenségben, így sokszor inkább hagytam a fenébe az egész ékszerprojektet.
  Kedden nekiálltam mindenféle tárolóalkalmatosságot gyártani. Először is mindent odavittem a frissen rendbe rakott íróasztalomhoz, aztán odahordtam a szóba jöhető dobozokat is és nekiálltam válogatni.
  Tudni kell rólam, hogy nem vagyok egy túl precíz ember, ilyenekben legalábbis nem. Ezeket a kis tárolókat is úgy gyártottam, hogy "Hm, ebben a bon-bonos dobozban tök jól mutatnának a fülbevalóim." és beleraktam és tetszett és úgy maradt. Aztán "Hm, ez a doboz pont belepasszol a másik dobozba." és akkor ezzel is kezdtem valamit. Nem méricskéltem, nem tervezgettem előtte.

  Először a fülbevalótartó készült el. Ehhez egy egyszerű bon-bonos dobozra volt szükségem, abba igyekeztem szín szerint belepakolni a fülbevalóimat. A nagyobbak egyedül kaptak egy egész bon-bon helyet.

  A bon-bonos doboz tetejéből lett a karkötőtartó. Ebbe elég jól belepasszoltak a teásdobozok fedelei (bár a nyakláncos dobozba még jobban, de az kicsi lett volna a karkötőknek). Volt belőle kettő ugyanolyan fazonú, egy narancssárga és egy kék. A narancsba mentek a melegebb színű karkötők, a kékbe a hidegebb színűek. Mellé a nagy, merev karkötők, a végére pedig egy másik teásdoboz tetejét vágtam le, oda pedig a földszínű és bőrkarkötők mentek. Az első két dobozt hozzátűztem a bon-bonos dobozhoz tűzőgéppel, a harmadikat viszont ragasztottam, mert nem volt olyan klassz oldala, mint az első kettőnek.

  A nyaklánctartó volt az utolsó. Ehhez használtam fel azt a klassz kemény fekete dobozt, amiben nem tudom, eredetileg mi volt, Gödöllőről került hozzám. Hogy kis elválasztókat készítsek, a lyukasztógép dobozát "szeleteltem fel". Nem lett szép a vágás, tudom. Csak úgy nekiestem ollóval. Egyenként raktam a nyakláncokat, illetve az egyikbe egy fülbevaló is került, klipszes, ami akkor lenne jó nekem, ha ilyen olasz maffiózó család női feje lennék. Talán egyszer farsangon... A medálokat, kitűzőket kis ékszeres dobozokba raktam és azok is mentek a nagy dobozba. Elfogyott a lyukasztós doboz, és amúgy is sajnálom szegény ékszeres dobozaimat, maradt még így is üresen egy pár.

  Aztán a hajas dolgokat rendszereztem. Hajgumik egy műanyag dobozba, csatok egy teás dobozba (a narancssárgába, aminek a teteje a karkötőknél van). A hullámcsatokat kartonra sorakoztattam fel. Sminkcuccok abba a ceruzatartóba, ami amúgy is ott árválkodott az íróasztalomon. Még pár szebb (gyöngyös) nyaklánc kifektetve egy szép dobozban.

  Aztán persze rájöttem, hogy ezek így hiába tök szépe, meg rendezettek, nem férnek el egymás mellett. Valahogy egymás felé kell őket rakjam. Találtam is egy kissé elnyűtt, nemrég leselejtezett kartondobozt, ami épp befért a fürdőszobaszekrénybe. Ebből lett az én kis hordozható fürdőszobapolcom. Levágtam a füleit, meg a tetejéből még egy kicsit, ami már nagyon rongyos volt. Vonalzó és minden nélkül, de meglepően egyenes lett.
  Gondoltam, egy kicsit adok arra is, hogy néz ki. Ezért kapott belülre borítást. Kívülre már nem, mert úgyse nagyon látszik. Hát, nem lett valami szép, talán csak egy hajszállal szebb, mint a csupasz, piszkos karton, de hát na... A polcokat a fülekből készítettem. A rövidet és a hosszút összeragasztottam, hogy legyen egy kis tartása. Pont végigért, még kellett valami, amivel rögzítem. Nekiálltam minifüleket vágni, amiket hozzáragasztottam és tűztem mind a polchoz, mind a nagy polc falához (ezeket már nem volt időm/türelmem beborítani). Aztán rájöttem, hogy a második polchoz szükséges hosszú fület sikerült megnyirbálni a nagy nemgondolkodásban (abból lett a két minifül)... Így készült el az egypolcos verzió. Amivel nem voltam elégedett, még funkcionálisan sem. Aztán találtam még egy adag kartont, abból vágtam egy második polcot. Kicsit hosszabb lett, mint kellett volna, de azért beleszuszakoltam... És tádá, egészen jól elférek :)

  A külcsínen majd később dolgozom, de jól funkcionál, és ez is siker. Hozzá kell tenni, hogy nem volt túl sok időm, nem az egész keddi napom ezzel telt, csak a délutánból 1-2 óra.

  A takarítós júliushoz pedig hozzájárultam pár ezüsttel, amire ráfér a vérfrissítés :)


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

2014. június 8., vasárnap

Hajrá hétfő #34



Halihó Mindenkinek e szép hosszúhétvégén!

Ha minden jól megy, akkor végeztem a vizsgáimmal - jippí! Egész jó eredménnyel zárom a félévet, még egy tárgyra várok... Remélem, meglesz és akkor tényleg letudhatom egy időre az egyetemet és foglalkozhatom mással.
Pl. elkezdtem egy diákmunkát is a fotelüzlet mellett, nem árt egy kis plusz pénz - nyaralásra, nyelvvizsgára, önképzésre. Irodai-adminisztratív munka, postabontással és szétválogatással, illetve szerződések archiválásával. Szétvágtam már a jobb kezemen az ujjaimat... Kérem, ez egy igen veszélyes munka!

Sok szép minden történt velem az elmúlt időszakban, lesz, amiből külön bejegyzés is készül majd. Tanulás közben ahogy jöttek az ötletek, írogattam le őket szépen - csakazértse álltam le blogot írni! Úgyhogy csorognak majd szépen a bejegyzések. :)

A májusi lomtalanítás után a június a rendrakás-rendszerezés és kreativitás hava lesz. Keddenként, amikor tudom úgy alakítani a hetem, akkor igazi kreatív keddet tartok, és végre varrok (székhuzatot, ruhát, egyebet), rajzolok, írok, fotózok (a csudajó új fényképezőnkkel!), alkotok. A többi napon pedig igyekszem rendbe szedni a fiókokat, polcokat... Az íróasztalom megint rémesen néz ki, pedig nem ott tanultam :D
Csatlakozzatok Ti is! Aztán júliusban jöhet a takarítás (gáztűzhelykihúzással, függönymosással...). És visszatérek a zónázásra is. A napi és heti rutinokat gyakorlom addig.

A héten pedig vár rám egy kis munka, kettő megbeszélés, egy szupervíziós jelleggel az egyik beadandó-alanyom kapcsán, nagyon kíváncsi vagyok, miért hívtak be, a másik pedig egy tanácsadó projekt kapcsán - jövő félévben sem lesz hiányom szakmai munkában! Illetve aznap megyek fodrászhoz is, ha minden jól megy :) Szép-szép ez a hosszú haj, de mi értelme, ha mindig csak összekötve hordom szinte... (és azt sem túl kreatívan, hiába, nem megy ez nekem, nincs hozzá kitartásom, kellő motivációm) Úgyis gyorsan nő, majd a hideg évszakra megint hosszú lesz :)

A képen pedig az isteni finom házi bodzaszörp van, citromkarikával, szívószállal - Anyától. Igazi wellness-élmény, kerti zuhanyzás után, napozás közben ezt iszogatni. A kép pedig az új csodagépünkkel készült, amiről holnap lesz részletesebb bejegyzés :) És mint látjátok, most már nekem is van vízjelem - hála a Kedvesnek - hogy még professzionálisabb legyen a blog.


Meséljetek, Veletek mi történt? És mi vár Rátok ezen a héten?

Költözés

Elmélkedtem már egy ideje, hogyan folytassam a blogolást. Végül a nővérem megemlítette, hogy amúgy lehet importálni a blogot, és így akkor ...