2013. október 30., szerda

Szárított zöldségekből* főzelék


  Nagyon praktikus(nak tűnik) szárított zöldségekből főzeléket készíteni. Alapvetően a főzelék egy egyszerű dolog, csak meg kell főzni, fűszerezni, egy kicsit sűríteni (rántással, habarással, főtt krumplival) és kész is. A szárított zöldséges verzióhoz még hozzájön az áztatás.
  Aztán a szárított zöldség el is áll jóó sokáig. A csomagolása igen környezetbarát, egyrétegű, újrahasznosítható műanyag. Sok egészséges dolog van bennük. Szóval klasszul hangzik. Én is fellelkesültem, amikor rátaláltam ezekre a csodákra. Először lencsét és sárga borsót vettem. Elsőre, azt kell mondjam, mind a kettő igen finom lett - talán a lencsébe több fűszer kellett volna, de nem volt rossz. Azóta viszont... valahogy soha nem az igazi. Míg pl. a sárgaborsók egyik fele már szétrepedt és tök puha, addig a másik fele még mindig kemény. De ugyanez volt a fehér babbal is (sőt, amíg az egyik fele már megpuhult, a másik még keményebb lett és összeszottyadt...). A vizet meg mindig pótolni kell, de meddig? A vörös lencse remekül puhul, kifordul az összes szem magából, azt egyszerűen nem fűszereztem eléggé, meg kissé híg lett (először a nővérem zöldséges sűrítésével próbálkoztam, de túl sok lé maradt benne, sűrítenem kellett habarással), az nem az ő hibája - meg is kéri az árát.
  Úgyhogy eléggé elment a kedvem ezektől. Pürésíteni meg nem szeretném őket, bébipapit ettem eleget kiskoromban (gondolom én), szeretem, ha van mit rágni (ha már nem levesnek készült az a szerencsétlen főzelék).
  Javasolták a hosszabb áztatást, de a sárgaborsónak - tapasztalataim szerint - kifejezetten rosszat tett, ha túl sokáig (egy éjszakáig) áztattam. Én nem értem a szárított hüvelyeseket. Pedig tényleg klasszak lennének.

  Valakinek valami ötlet, tipp, tapasztalat? Recepteket épp ezért nem is osztanék meg, mert nincs tutira bejövő receptem.

*száraz hüvelyesekből, magyarázat itt.
(Kép innen.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Költözés

Elmélkedtem már egy ideje, hogyan folytassam a blogolást. Végül a nővérem megemlítette, hogy amúgy lehet importálni a blogot, és így akkor ...