Február óta járok tárgyalásokra, családon belüli és párkapcsolati erőszak témakörben, a PATENT (http://patent.org.hu/) önkéntes monitorozó programjának keretében.
Nemrég ismét elmentem egy tárgyalásra. Az ügy részletei most nem érdekesek. Egy mondat ütötte meg a fülem, de nagyon. Az ügyben jelentősensúlyosbító körülmény volt, hogy a vádlott egy köztiszteletnek örvendő személyben tett kárt (jelen esetben megölte), és hogy közfelháborodást keltett az ügy, felzaklatta a közösséget. Nem akarom legitimmé tenni a gyilkosságot, de hogy súlyosbító, ráadásul extrém módon, jelentősen súlyosbító körülmény az, hogy az áldozat köztiszteletnek örvend, kvázi „jó ember”, az számomra megrázó élmény. Ki dönti el, ki a jó ember és ki nem? Ki dönti el, mennyit ér egy emberélet? X ember megöléséért csak 8 év, másikért meg 10, csak azért, mert az egyik köztiszteletben álló személy volt, a másik pedig nem? Ennyi erővel egy másik ügyben kijelenthetjük, hogy jelentősen enyhítő körülmény, hogy az áldozat senkinek sem fog hiányozni? Így megy ez?
De ott a másik oldal is. Ha valaki köztiszteletnek örvend, akkor az enyhítő körülmény, ha ő ártott valaki másnak. Mert ő olyan jó ember… csak most mondjuk kicsit molesztálta a lányát. De azért jó ember, ne kapjon nagyon nagy büntit.
Én ezt nem tudom összerakni a fejemben. A büntetlen előélet, azt értem. De hogy köztiszteletnek örvend…
Egyetértek veled, EZ az igazán felháborító!
VálaszTörlés