2018. április 13., péntek

Minden nap január 1. - #5. Dolce Vita

Nem hagytam abba, csak kis szünetet tartottam, mert lerobbantam én is, de ma végre senki sem volt lázas! És itt ez a gyönyörű idő is (néha már kicsit túl meleg is), a kedvem egyből sokkal rózsásabb.
Sokat rágtam magam ezen a fogyás dolgon, amit felírtam, mint elérendő cél. Aztán végül úgy döntöttem, hogy hagyom a fenébe az egészet. Legalábbis egy időre mindenképp. Próbálkoztam odafigyelni, mit egyek, lement egy kiló, kb. másnapra vissza is jött, és sokkal több agyalást igényelt. Ilyenekre nekem nincs időm. Nem ad akkora örömöt mínusz egy kiló, mint amekkora energiabefektetés. (A jelenlegi helyzetemben.) És unom is már nagyon, hogy ezen kattogjon az agyam, hogy erről beszélgessek. Mindezt csupán hiúságból. Nem érzem, hogy egészségügyi okom lenne a fogyásra, a párkapcsolatomban sem okoz gondot, a gyerekek meg max. jól meggyömöszölik a hasam :)
Úgyhogy új fogadalom, hogy hiúságból nem fogom számolgatni, nézegetni, mit és mennyit eszem. Viszont igenis odafigyelek arra, hogy jókat egyek, jó kedvűen, bűntudat nélkül, örömmel. Adjam meg a módját. Ma pl. du. kiültem a hintaágyba, ettem egy kis vaníliafagyit sk csokiöntettel, ittam egy langyos tejeskávét, olvastam pár oldalt az aktuális regényemből, és egyszerűen jól éreztem magam. És végre nem sóhajtoztam, mikor meghallottam, hogy Rebus felébredt. Imádom ezt az időt! A kint lét a gyerekekkel feltölt. :) (Akkor is, ha a lépésszámláló a babakocsitologatást nem tudja értelmezni, és szerinte nincs meg a napi mozgás.)
Este pedig gyors bundáskenyérvacsorát szerveztünk a két kedvenc szomszédunkkal (azaz 2x2, vagy 2,5, egy baba ott úton van). Egyik nővérem mondta még régebben, hogy tök el tud képzelni 5 gyerekkel körbevéve, olyan olasz "mammaként", ahogy készítem a lasagne-t. Hát, én is :) (Általában. De persze van, amikor egyet is soknak érzek.) Szeretek együtt enni, együtt lenni, közösséget teremteni. :) Most is olyan szuper érzés volt. Akkor is, ha a napirend kicsit csúszott, sietősebb lett, de hát na, péntek este van, néha ki kell rúgni a hámból. Amúgy is új napirend kell, alkalmazkodni kell a természethez, a szép időhőz.

2018. április 8., vasárnap

Minden nap január 1. - #3. Szavazás, betegség, krémek

Betegek vagyunk, most már van orrdugulás is és hörgőkből jövő köhögés. Hőemelkedés a Kedvesnél is. Szóval nem sok mindenre van erőm/időm/lehetőségem. Ráadáasként a Nagylány nem aludt du. A Kicsi meg szupercuki ébren, de borzasztóan nehezen viseli a betegséget, ha aludni szeretne. Most is az ölemben van, lerakni nem lehet, pedig a telefon is merül. Meg a Mifit alkalmazás szerint is többet és minőségibbet kellene aludjak, meg korábban kellene lefeküdjek. Mert így csak a felhasználók 3%-ánál alszom jobban. Már az elmúlt 2 napban.
Na szóval. Azért haladtam. A maradék két kézkrémet is elpasszoltam, és utánakérdeztem, mit lehetne kezdeni kettő alig használt, de majd' 10 éves parfümmel, mert nekik is búcsút intenék. (Még várom a választ.)
Hát ennyi. Szép lassan de biztosan.

Ja, és bár nem szerepelt az újévi fogadalmaim között, ellenben a jövőmet meglehetősen befolyásolja, úgyhogy reggel elmentünk a szomszédainkkal együtt szavazni, kellemes séta keretében.

2018. április 7., szombat

Minden nap január 1. - #2. Rántotta, bazsalikom, melegszendvics és RTM

Mára sikeresen lebetegedtünk, így nem sokat reméltem a naptól. Balázs éjszaka fél-egyóránként kelt, hőemelkedése volt. Rebus is ébredt párszor, nekem is kapart a torkom, néha köhécseltem, és persze megviselt a rosszul alvás. Így már jó előre, reggel letudtam a mai okosságot: maradék tojásfehérjéből, meg még másik két tojásból rántotta reggelire. Saját sütésű kenyérrel. =hulladékcsökkentés! Hozzá kell tenni, hogy a rántottából így maradt, de este azt is megettem, szóval nem lett kidobva :) A fehérjék amúgy hajmosásból és kalácsból maradtak.
Közben a bazsalikomok is beindultak, már mind a három cserépben kilátszanak! :) Ez egyrészt hulladékcsökkentés (saját bazsalikom a bolti helyett), másrészt otthonosítás, mert hát tök jól fog mutatni majd a konyhában, ha kicsit megnő :)
Ebédkor pedig csökkentettem a hús- és sajtfogyasztásunkat (és ezzel magunknak is spóroltam, meg a környezetnek is), két régi módszerrel: a szalámiszeleteket félbevágva raktam a melegszendvicsre, mert így kevesebb is elég, az élmény pedig ugyanúgy jó - a sajtot pedig reszelve, lényegesen kevesebb kell így, mint vágva. Meg nekem amúgy is így autentikus :)

És este, csodával határos módon volt kedvem és időm is megcsinálni a napi RTM-et. Lemértem, tényleg belefér 20 percbe mindenestül, max. 25, ha nagyon elnyújtogatom az időt. És olyan jól esik! Kaptam Marianntól csodalabdát, meg csodahengert, amivel szépen át lehet gyúrni mindenem, kilazítani a beállt részeket. Hát néha fájdalmas, de olyan jól esően, érzem közben, hogy javul :) Sokat remélek most ettől. Egy hét múlva meglátjuk, van-e haladás :)

Ja, a betegség miatt nem mentünk el a Decathlonba bukósisakért, de végül a bicikliülés mellé kaptunk egyet, ami tökéletes a nagylányra, így már csak a kicsinek kell egy. Majd azt is pótoljuk.





2018. április 6., péntek

Minden nap január 1. - #1. Mozgás

Nővérem ötlete nyomán mostantól 30 napig minden nap teszek valamit az újévkor kitűzött céljaimért. Legalább valami apróságot. Mert bármelyik nap jó az (újra)kezdéshez. Az április 6. péntek is. Igyekszem minden nap mást tenni.
Ma itt volt Mariann, akihez tornázni járok, és végre beállítottuk az egyéni tornarendemet, újraindul a hasizom regenerálás!
Egyúttal szereztem bicikliülést és egy gyerek bukósisakot is, a másikat kinéztem, és holnap elmegyünk megvenni. Ezután már csak az én biciklimet kell rendberakni és nincs megállás!

Költözés

Elmélkedtem már egy ideje, hogyan folytassam a blogolást. Végül a nővérem megemlítette, hogy amúgy lehet importálni a blogot, és így akkor ...